Újabb adónem: termékdíj
- Részletek
- Kategória: Szövetségek / Presztízs / Információ
- Megjelent: -0001. november 30. szerda, 01:00
Törvény és végrehajtás
Mindenki elismeri, hogy a környezetvédelmi termékdíj fontos eszköze, ösztönzője lehet környezettudatos magatartásunknak, generációk jövőjét befolyásolhatja, de ennek kialakításánál figyelembe kell venni a realitásokat is. Remélhetőleg ez 2012. január 1-jéig megtörténhet az érintett iparágak véleményének figyelembevételével.
1. A törvénymódosításnak a kötelezettek számára leglényegesebb része a termékdíjtételek lényeges emelése, amelynek megalapozó szakmai számításai nem ismertek. Ez a módosítás is jelzi, hogy a termékdíjakat teljesen alárendelik az állami költségvetéshez való hozzájárulásnak, így a termékdíjak függetlenednek a környezetterhelés mértékétől, illetve a hasznosítás reális költségeitől. Különösen szembetűnő az egyéni hulladékkezelést teljesítők esetében az „R” rendszerirányítási alapköltség drasztikus, 6-10-szeres emelése a nem kereskedelmi csomagolások esetében. Papír csomagolószerek esetében például ez a rendszerirányítási alapköltség (R) önmagában is kb. 50 százalékkal meghaladná a jelenlegi teljes hulladékkezelési ráfordítást. Ez felveti a korábbi számítások hibás voltát és a jogalkotó teljességgel elveszi az egyéni hulladékteljesítés motivációját is.
2. A hatályos törvény elemzése során több ponton is a hazai vállalatok versenyhátrányát azonosítottuk a külföldiekkel szemben, a módosítás tervezete pedig csak néhány és nem az összes helyen oldja fel azt. A versenyhátrány abban nyilvánul meg például, hogy ha a belföldi csomagolóeszköz-gyártó import csomagolóanyagból dolgozik, akkor beérkezéskor fizeti meg annak a termékdíját, és csak a csomagolóeszköz forgalomba hozatala után, a csomagolóeszköz után befizetett termékdíjból tudja csak visszaigényelni annak termékdíjtartalmát (és annak áfatartalmát).
3. Teljesen nyilvánvaló, hogy az igen jelentős módosításon áteső termékdíjtörvény végrehajtási rendeletében – amelyre több helyen is hivatkozik – lényeges részleteket kell még szabályozni, így a kötelezettek 2012. január 1-jén nem lesznek képesek a törvényt alkalmazni. A hulladék-gazdálkodási szolgáltatói rendszer sem tud időben felkészülni, különösen finanszírozási oldalról, mivel várhatóan fél éves finanszírozatlan holt-időszak valószínűsíthető a szerződéskötési határidők miatt. A fentiekre tekintettel feltétlenül szükségesnek tartjuk a törvény hatálybaléptetésének elhalasztását legalább a végrehajtás gyakorlati feltételeinek megteremtéséig, tekintettel arra is, hogy több esetben csak szerződéses jogviszony alapján folyhat a munka, a hulladékkezelők irányába pedig pénzügyi teljesítés.
4. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az uniós notifikáció is elkerülhetetlen, mert az új jogszabály (beleértve a jelenlegi módosítást is) nemcsak pénzügyi jellegű, hanem olyan definíciókat is bevezet, amelyek a tárgykörre vonatkozó uniós szabályozásban nem, vagy másként szerepelnek. Ilyen pl. a csomagolás – csomagolószer fogalompár.
5. A törvény, illetve a módosítás tervezete számos adminisztrációs terhet növelő hatású intézkedést tartalmaz, így többletterhet jelent például:
– a csekély kibocsátók nyilvántartási kötelezettsége, amely szerint folyamatosan figyelniük kell a felhasználásuk határértéken belül maradását,
– a csomagolóanyag-, csomagolóeszköz-gyártók, illetve a csomagolószer-gyártók és -felhasználók közötti átvállalás rendszere,
– a csomagolási célra is alkalmazható terméket gyártók adatszolgáltatási kötelezettsége,
– az újrahasználható csomagolásokra előírt betétdíjrendszer. Nagy Miklós


