Szükség van-e nemzeti légitársaságra?
/ 0
- Részletek
- Kategória: Logisztika / Szállítás
- Megjelent: 2012. február 03. péntek, 15:41
Az elmúlt napok-hetek intenzívebben, de az elmúlt hónapok és évek is gyakran szóltak a Malév veszteségeiről és az állami milliárdokról, amivel rendszeresen kistafírozták a céget. Ezért sokakban jogosan merül fel a kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán nemzeti légitársaságra? Különösen úgy, hogy az Európai Unión belül szabad a légiközlekedés piaca, és bárki indíthat bárhová járatot (természetesen akkor, ha sikerül leszállási engedélyt kapnia az adott reptéren). Mit keres az állam egy liberalizált piacon? Ugyanakkor az Ernst and Young felmérése szerint az állampolgárok többsége úgy ítéli meg, hogy az államnak szüksége van stratégiai cégekre, így nemzeti légitársaságra. Nem könnyű eldönteni ezt a helyzetet, ezért nézzük a puszta tényeket, amelyet a kormány által a Malév helyzetéről készített készített Fehér könyv tartalmaz.
Közvetlen érdek: nagy adófizető
Nem könnyű eldönteni ezt a helyzetet, nem is szeretnénk, ezért nézzük a puszta tényeket, amelyet a kormány által a Malév helyzetéről készített készített Fehér könyv tartalmaz. A Malév-csoport mintegy 2600 embernek ad jelenleg munkát, több mint 500 hazai vállalkozásnak rendszeresen megrendelést biztosít, mintegy 6 milliárd forintot fizet ki évente a kis- és közepes vállalkozásoknak. A csoport éves szinten közel 10 milliárd forint adót fizet, a közvetett és közvetlen pozitív költségvetési bevételi hatása pedig 70 milliárd forint körüli. A társaság árbevételének döntő többsége, közel 60 milliárd forint külföldről származik, így a Malév Zrt. az ország harminc legjelentősebb exportőre között is szerepel.
Közvetett érdek: állami kötelezettségek
A légitársaság közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 desztinációba repül közvetlenül. A Malév utasforgalmának több mint fele „point-to-point” utasokból áll, jelentős mértékben erősítve a hazánkba irányuló turizmust. A Malév a Budapest Airport Zrt. egyik legjelentősebb partnere, forgalmának mintegy 40%-át biztosítja. Évente mintegy 15 milliárd forintot fizet ki légiközlekedési bevételek, ingatlanbérlet, kiskereskedelmi bérlet jogcímen. A Malév hiányában ennek jelentős része kieshet a reptér üzemeltetőjének költségvetéséből, a Budapest Airport privatizációs szerződése szerint akár annak ellehetetlenülését is eredményezhetné. Az állam számára így hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euró, azaz kb. 450 milliárd forint azonnali egyösszegű fizetési kötelezettséget keletkeztetne, ami a költségvetési hiánycél tartása szempontjából kritikus következményekkel járna. Egy ilyen nagyságrendű egyösszegű kifizetés finanszírozási szempontból is komoly terhet jelentene.
A Malév bevételének köszönhetően meghatározó árbevételhez jut a HungaroControl. A Malév biztosítja a cég éves teljes árbevételének 10%-át, amely 2010-ben több mint 9 millió euró, azaz kb. 2,5 milliárd forint volt. Ha a Malév kikerülne a HungaroControl partnerei közül, akkor 100%-os tulajdonosként vagy a Magyar Államnak kellene pótolnia a kieső eredményt, vagy jelentősen megdrágulnának a cég szolgáltatásai. Az uniós támogatással, 8 milliárd forint értékű beruházás keretében épülő ANS III irányító központ költségeit a Malév kiesése esetén a társaság a továbbiakban képtelen lenne finanszírozni.
Szubjektív kategória: egyéb előnyök
Mindemellett a Malév számos, nehezen számszerűsíthető előnyt is hoz az ország számára. A hazánkba látogató turista a társaság szolgáltatásait igénybe véve találkozik először a magyaros vendégszeretettel, a hazai borokkal, pálinkákkal és a népszerű turisztikai látványosságokról szóló ismertetőkkel. A Malév így sok külföldi számára bizonyos értelemben hazánk kapuja. Külföldi vállalatok beruházási, befektetési döntéseinél (lásd Mercedes) kiemelt szempontként merül fel az adott térség egy napon belüli elérhetősége-elhagyhatósága. A nemzeti légitársaság hiánya tehát komoly versenyhátrányt jelentene Magyarországnak.
A Malév nemzetgazdasági jelentősége túlmutat saját fenntartásán és működésén, ezért a vállalat nemzeti infrastruktúrában betöltött egyedi szerepét is szem előtt tartva a mindenkori Magyar Kormány úgy ítélte meg, hogy szükség van nemzeti légitársaságra. Tekintettel arra, hogy a Malévnek a jelenlegi formájában napjai vagy órái lehetnek hátra, a kérdés mára annyi maradt, hogy milyen formában folytatódik a nemzeti légitársaságunk működése. (privatbankár)
